Ez egy ideiglenes blog, amíg az én édes hosztom megtudja javítani a gépét. (francba a vírusokkal).
Igeeeen, igeeeen, amazon újra a gépén. Nem a legnagyobb örömömre, de hát így alakult. Úgy is csak pár hétre (esetleg hónapra) húzom meg magamat itt. Meg aztán, úgy sem fognak rám emlékezni.
Szóval, nézzünk engem. Igazából Barbi vagyok, előkészítőn csak "a késős lány". Igen, nyolcadikos. Igen, felvételizem. Van egy barátom, akivel lassan 8hónapja vagyunk együtt, imádjuk egymást, és a legmélyebb szeretettel, és szerelemmel szeretem. Ő Márk...<3 hihi. Egyébként nem vagyok valami normális, bár ezt ma már mindenki igyekszik magáról elmondani, én hiszek benne, hogy valóban más vagyok. Valóban angyal.
Az embereket a belső különbözteti meg a legjobban, én pedig azthiszem csak egy fekete pont vagyok a hóban. Barátaim nem nagyon vannak (kivéve Márkot persze), van egy-két ember akiről eltudom mondani, hogy meghallgatna, hogy talán haver, de több nincs. Najó, lehetséges, hogy van, csak éppenséggel nem Pesten (merthogy itt lakom...)
Szeretem az alter zenéket, meg a rockot, meg soksoksok mindent még (random: Péterfy Bori, Grenma, Avril, Porcelain and the Tramps, Paramore) . Könyveket (Veronika meg akar halni, vagy az Alkonyat-sorozatból az Eclipse, Ahol egy szivárvány véget ér.) Sorozatokból Gossip Girl, Született feleségek, néha Dr.House, Cougar Town, és a legnagyobb szerelem az életben: Skins.
Öltözködésre rendkivül érzékeny vagyok... Pimkie, Zara, Tally Weijl, Bershka, Pull and Bear, Promod, H&M...
A stilusom meghatározhatatlan. Most épp szőke vagyok amúgy. De majd vörös leszek (pink tinccsel).
Ennyit erről, magamról. Majd a blogban úgy is ítélkezel. Hisz mindenki ezt teszi.